Nézeteltéréseket okozott a jogászok között a március 15-én hatályba lépett új Ptk. szövege a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatban. Már csak ezért is izgalmassá vált a terület a hazai biztosítók számára: új üzletet látnak benne, hiszen biztosítást éppen a jövőbeni bizonytalan eseményekre szokás kötni. Csütörtöki biztosítási konferenciánk előadója, Dr. Sahin-Tóth Balázs vezető ügyvéd (Morley Allen & Overy Iroda) ismerteti az újdonságokat és osztja meg véleményét az alábbi interjúban. A szakember szerint a bizonytalan esetekben érdemes lesz a céget és a vezetőjét is perelnie a károsultnak.Portfolio.hu: Milyen változást hoz az új Ptk. a biztosítók és ügyfeleik szerződési szabadságában?

Dr. Sahin-Tóth Balázs: Általában jelentősen nő a szerződési szabadság a biztosítási jog területén. A régi Ptk.-ban kizárólag a szerződő ügyfél javára lehetett eltérni a törvénytől. Az új Ptk.-ban viszont, ha nem fogyasztóval köt szerződést a biztosító (ide értve bármilyen jogi személyt, vállalkozást), akkor bármilyen szabálytól el lehet térni, akár a szerződő fél vagy a biztosított hátrányára is. A fogyasztók azonban továbbra is védelmet élveznek: egy tízes listát tartalmaz az új Ptk. arról, mely témákban nem lehet eltérni a fogyasztó hátrányára. Számottevő kivételt képeznek a fogyasztói összegbiztosítási szerződések: az életbiztosítások esetében például semmilyen kérdésben nem lehet eltérni a fogyasztó hátrányára. Ha cég a szerződő fél, akkor viszont teljes a szerződési szabadság, ami kedvező változás a biztosítók üzleti érdekei szempontjából.

P.: Mely biztosítások nyerhetnek teret a Ptk. új rendelkezései hatására?

Elúszhat a cégvezetők vagyona – Mi az igazság?S-T. B.: Megjelenik számos új intézmény a törvényben, amelyet eddig csak a gyakorlat ismert. Ilyen az együttbiztosítás intézménye: több biztosító együttműködik például egy nagy cég számára nyújtott biztosításban. Ez hasonlítható a szindikált hiteleknél ahhoz a helyzethez, amikor több bank áll össze egy nagy hitel nyújtásához. Megjelenik a gyakorlatban már szintén ismert csoportos biztosítás is az új Ptk.-ban: például egy cég egyszerre több munkavállalója számára köt egészség- vagy balesetbiztosítást. Nagy változást jelent a vezetői felelősség kiszélesítése is, amely a teljes polgári jogban, de különösen a felelősségbiztosítások területén jelenthet újdonságot. Két alapvető felelősségi forma létezik: a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség, és a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség.

P.: Elsősorban a szerződésszegéssel okozott kár szabályozása változik. Hogyan?

S-T. B.: A szerződésszegéssel okozott kár esetében szigorodik a kimentés szabályozása. Nem változik az alapelv: aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Míg azonban a régi Ptk. alapján mentesült a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyította, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt, a jövőben csak akkor mentesülhet, ha a károkozást 1. ellenőrzési körén kívül eső, 2. a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és 3. nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Ez a vis majorhoz közelítő fokozott felelősségi alakzat: a gyakorlatban a kimentés majdnem lehetetlen lesz, a károkozó felel. Cserébe viszont csökken a megtérítendő károk mértéke: a régi Ptk.-ban az volt az alapelv, hogy mindent meg kell téríteni, akár a következménykárokat, elmaradt vagyoni előnyt is, a teljes kárt, ami a károkozással összefüggésben merült fel. Az új Ptk. szerint viszont a következménykárokat és az elmaradt vagyoni előnyt csak olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a megkötés pillanatában előre látható volt. Ez az úgynevezett előreláthatósági teszt (amely például a nemzetközi adásvételeknél a bécsi vételi konvenció révén eddig is ismert volt) az üzleti életben nagyobb kiszámíthatóságot, jobb kalkulálhatóságot jelenthet. Ez a felelősségbiztosítónak is jó hír, mert nagyobb biztonsággal tudja kalkulálni a megtérítendő kár mértékét.

P.: Hogy változik a szerződésen kívül okozott károk szabályozása?

S-T. B.: A szerződésen kívüli károk szabályozás lényegét tekintve nem változik, de ezek esetében is bejön az előreláthatósági teszt. Nem állapítható meg felelősség azzal a kárral kapcsolatban, amit a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.

P.: Bevezeti az új Ptk. a sérelemdíj fogalmát. Mi ez?

S-T. B.: A nem vagyoni kártérítés helyébe lép a sérelemdíj, amely mindenféle személyiségi jogsértés esetén az okozott hátrány kompenzálására szolgál. Az eddigi gyakorlattal ellentétben nem kell a károsultnak bizonyítania, hogy milyen kár vagy hátrány érte. A bíró saját mérlegelésére lesz bízva, hogy a jogsértő magatartása mennyire volt felróható, szándékos, gondatlan, ismétlődő. Ez utóbbival a büntetőjogban ismert kategória kerül át a polgári jogba. Bár a sérelemdíj büntetéshez hasonlít, nem valószínű, hogy megjelennek az amerikai gyakorlatban ismert óriási, büntető kártérítés jellegű összegek. Mivel azonban a bírói ítélet dönti el a sérelemdíj nagyságát, ami jövőbeni bizonytalanságot okoz, a biztosítóknak ez egy nagy üzleti lehetőség. Hiszen a biztosítás a jövőbeli bizonytalan eseményre vonatkozóan vállalt kockázatviselés.

P.: A céget vagy a vezetőjét lesz érdemes perelni a jövőben a károkozásért?

S-T. B.: Gyakorló ügyvédként azt mondom, minden felesküdött ügyvéd kötelessége lesz egyszerre perelni a cégét és a vezetőjét. Ha ugyanis kár érte az ügyfelet, az ügyvédnek kötelessége minden jogszerű eszközt felhasználni, hogy hozzájusson a pénzhez. Ennek az is előnye, hogy ha mindkettőt pereljük, akkor a vezetőnek nagyobb érdeke fűződik hozzá, hogy peren kívüli egyezséget érjen el a cég képviseletében a károsulttal. Ha a vezető magánvagyona is kockázatva van, jó eséllyel szívesebben nyúl a cég kasszájába. Hogy végül sikeres lesz-e az együttes perlés, illetve mely esetekben kinek a felelősségét állapítják meg a bíróságok, azzal kapcsolatban nagy a bizonytalanság.

P.: Mi a véleménye erről a jogi szakmának?

S-T. B.: Többféle vélemény versenyez egymással. A Ptk. kidolgozásában részt vevő nagyszerű professzorok közül többen azt állítják, hogy nem az volt a céljuk, hogy fokozzák a vezetői felelősséget. Ők azt hangsúlyozzák, hogy a vezető károkozásáért (pl. a cég vezetője a partnernél folytatott tárgyalás során ellopja annak kakukkos óráját vagy lefejeli a partnert tárgyalás közben) elsősorban a magánszemély felel, ahogy eddig is; ehhez képest az új szabály csak annyit mond, hogy mellette, az a jogi személy is felel, akinek a képviseletében jelent meg a magánszemély.. Vannak, akik a “betudás” szabálya alapján azt képviselik, hogy ha valaki egy jogi személy képviseletében eljárva okoz kárt, akkor a jogi személynek kell azt betudni. E szűk magyarázatokkal szemben a törvény szövege sokkal tágabban is értelmezhető: a vezető felelőssége minden olyan esetben megállapítható, amikor felróhatóan jár el. Megint más értelmezés szerint a vezetői felelősség csak akkor állhat fenn, ha a követelés mind a két féllel (cég és vezető) szemben szerződésen kívüli károkozásnál merül fel, például a gyár beleengedi a szennyvizet a folyóba, és egy halászcégnek ez kárt okoz. Véleményem szerint az ügyvédi szakmának a legtágabb értelmezést kell követnie: még akkor is, ha a cég szerződésszegéssel okoz kárt, a vezetőt is érdemes perelni szerződésen kívül okozott kárért (vele szemben a károsult nem áll szerződésben). Úgy vélem, a fentiek közül mindegyik álláspont megjelenik majd a bírói gyakorlatban, akár ugyanazokra vagy nagyon hasonló tényállásokra is, és az eltérő ítéletek között 5-10 év múlva egy kúriai jogegységi döntés tehet csak rendet. Az új Ptk.-t általában dicsérik – én magam is -, de ezen a ponton nem egyértelmű a szövegezése.P.: A biztosítéki célú engedményezésen is változtat az új Ptk. Hogyan?

S-T. B.: Az új Ptk. egyik szakasza megtiltja a biztosítéki célú engedményezést. Ez azért érdekes, mert eddig, ha például egy nagy vállalatcsoport kapott egy nagy összegű hitelt, a bankok a vagyontárgyakra biztosítékot kértek, és emellett a hitelfelvevő vagyonbiztosítását is saját magukra engedményeztették. Ha például tűz ütött ki, a vagyonbiztosítási kárkifizetést közvetlenül a bank igényelhette. Ezt az új Ptk. az új szerződések esetében megtiltja. A biztosítók számára ez az adminisztratív terhek némi csökkenését jelentheti, a bankoknak viszont természetesen rossz hír, hiszen a jövőben csak zálogjogot köthetnek ki, de a biztosítási összeg engedményezését nem kérhetik.

Forrás: portfolio.hu