Az egész EU következő hétéves büdzséjének összege, az eurózóna ötödik legnagyobb gazdaságának, Spanyolországnak egyévi GDP-je vagy a ciprusi mentő csomag százszorosa − ezekkel a hasonlatokkal érzékeltette Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, mekkora summa az az ezermilliárd euró, ami évente nem kerül be az uniós országok büdzséjébe az adócsalók miatt. Azt is hozzátehette volna, hogy az összeg jóval több annál, amit eddig Ciprus, Görögország, Írország és Portugália együttvéve kapott a mentőakciók során, a lényeg azonban az, hogy az uniós vezetők jelek szerint elhatározták: az adócsalás − finomabban adóelkerülés − elleni fellépés lesz a válság elleni küzdelem legújabb eszköze. Az EU hat legnagyobb gazdasága − Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország – pénzügyminiszteri szinten megállapodott arról, hogy összehangoltan nyomulnak a banki transzparencia fokozásáért Európában és azon kívül. A banktitok ideje lejárt − jelentette ki újságírók előtt Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter −, és ha ez a hat ország együtt mozdul, az olyan erős jelzést ad, aminek senki nem állhat ellen. Brit kollégája, George Osborne ehhez azt fűzte hozzá a Reuters szerint, hogy lépéseket tesz az országához tartozó tengerentúli területek, a Kajmán-szigetek és a Brit Virgin-szigetek nagyobb átláthatóságáért, ez ügyben előrehaladott tárgyalások folynak.

E kijelentések nemcsak az egzotikus adóparadicsomoknak szóltak: a címzettek között volt Bécs is. Ausztria maradt ugyanis az egyetlen uniós ország, amely nem csatlakozott a külföldi betétekről automatikusan információt cserélők táborához, miután a múlt héten Luxemburg jelezte: 2015-től beáll e sorba. Ausztria ragaszkodik a banktitokhoz − szögezte le Maria Fekter pénzügyminiszter, aki szerint a betétekről szóló információcsere beavatkozás a magánéletbe (amúgy a banktitok benne van az osztrák alkotmányban is). Fekter keményen kritizálta emellett a G20 országait, amiért nem tesznek semmit a pénzmosás ellen − példaként a brit felségterületek mellett Delaware-t, azaz az USA egyik “adózóbarát” államát is megemlítve.

Az osztrák pénzügyminiszternek azonban nem lesz könnyű dolga, és nem csupán azért, mert tulajdon kancellárja, Werner Faymann korábbi nyilatkozataiban már engedékenyebbnek tűnt − ő csak az osztrák állampolgárok banktitkait védené. Már Svájc is gyengíti az osztrák hadállásokat: pénzügyminisztere , Eveline Wildmer-Schlumpf jelezte, hogy megoldást keresnek az EU-val fennálló konfliktusra az uniós polgárok náluk pihenő adózatlan pénzei ügyében. Nem tartozunk az EU-hoz és függetlenül döntünk − hangsúlyozta a miniszter a svájci Finanz und Wirtschaft szombati számában megjelent interjúban −, de nyilvánvalóan megoldást kell találnunk a problémára. Svájc mindig visszautasította, hogy automatikusan számlainformációkat szolgáltasson, de Wildmer-Schlumpf megértőnek mutatkozott a luxemburgi döntéssel kapcsolatban. Ezt is számításba vesszük saját politikánk kialakításakor − jelentette ki a svájci pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy a témával foglalkozó szakértői csoport jelentése idén nyáron készül el. Kérdésre válaszolva a pénzügymniszter elismerte: nem javultak mostanában a feltételei annak, hogy a forrásadó kérdésében újabb partnerekkel érjenek el eredményeket. A Nagy-Britanniával és Ausztriával már megkötött szerződések megvalósítása azonban simán halad és Németországgal is folytatódnak a tárgyalások − tette hozzá. A németekkel kötendő megállapodás tavaly kudarcba fulladt, miután a baloldali ellenzék megakadályozta parlamenti jóváhagyását.

Forrás: napi.hu